Az ezdőtábor
/3. fejezet/
Egy fél óra is beletelhetett, mire mindenki a jól felszerszámozott lova hátán ült. Az idő kellemes volt, a nap melegen sütött. A lovak nyugodtan horkantottak néha-néha és rágcsálták elégedetten a zablát. Egy testes sárga jelent meg a lovasok között, hátán a táborvezető Selena Bluval. Többen is felkapták a fejüket a nagy ló tompa döngésű lépteire. Selena Blu biztosan ült a nyeregben, egy kézzel fogva a szárakat és szélesen mosolygott a táborozókra.
-Indulhatunk?- csigázta a fiatalokat, majd elnevette magát, amikor mindenki némileg türelmetlenül bólogatott. Végre elindultak, és szép nyugodt lépésben haladtak át a lovasudvar kovácsoltvas kapuján. Libasorban haladtak, s némely ló már igyekezett kitörni a sorból. Cecily lova, egy nyurga szürke folyton dobálta a fejét és lázasan rágta a zablát. Lovasa arca vörös volt az erőlködéstől, hogy visszafogja. Emily kikerülte Samanthát, s a két ló szinte súrolta egymást. Ez arra késztette az oy békés Piskótát is, hogy belecsípjen Hencegő farába. A fekete ló lesúnyta a füleit és szinte beleszaladt barátnője lovába.
-Sissy!- csapott a pálcával a szürke fenekére Cecily. A lónak kilátszott a szeme fehérje, vadul forgatta őket. Össze-vissza táncolt, kerülgette a lovasokat.
-Húzd meg a szárakat!- próbált Selena is segíteni a nyeregben hátrafordulva. Cecily könyörtelenül belerántott a ló szájába, mire az kitört a sorból.
-Állítsd meg!- kiáltott a táborvezető, de már késő volt. A testes szürke előrevágtatott, és mielőtt Selena elkapta volna a szárakat, félreugrott. A lovasa nagy ívben lerepült a nyeregből és tompa puffanással ért földet. Selena leugrott a lováról, és odasietett az eszméletlen Cecilyhez. A lova kantárszárát Sheila kezébe nyomta.
-Szerintem megérdelmelte..Így belerántani szegény Sissy szájába!- mormolta Jenny Samanthának, aki bólintva jelezte, hogy egyetért. Egy szempillantás múlva Hencegő viharzott el mellettük, nyergében a lovát pálcázó Emilyvel.
-Hé, itt senki sem törődik Sissyvel?- ordította Emily és még egyet csapott az ideges telivér lapockájára. A tehetetlen lovasok figyelték, ahogy a nagyképű lány próbálja elkapni a barátnője lovát. Egy pillanatra csönd volt, majd mindenki egyszerre kezdett el beszélni. Egyszerre többen is odarohantak Cecilyhez, kin egy karcolás sem látszott, de a nyöszörgése elhalatszott egészen Samantháig is. A két lány úgy gondolta, a legjobb lesz, ha félrevonulnak egy nyugodt helyre a kezükbe nyomott kantárok végén idegesen táncoló lovakkal. Pár méterrel arrébb egy bokros részt elég megfelelőnek találták, és leugrottak a lovaikról. Samantha kezében Piskóta és Sheila kicsi, pej lova szára volt, Jenny pedig Sherryt és Cocktailt próbálta meg féken tartani.
-Szerintem Emily egy esztendő alatt sem tudja megfogni Sissyt!- kuncogott a lány.
-Nem segítünk neki megfogni?- ráncolta a homokát barátnőjére nézve Samantha.
-És a lovak, Sammy?
-Kikötjük őket arra az ágra!- és ezzel Samantha már lendült is fel Piskóta nyergébe. Vonakodva bár, de Jennifer is visszaült Sherry hátára. Ekkor Mark vágtatott feléjük, nem kis porfelhőt kavarva maga után.
-Jól vagytok mind a ketten?- fékezte meg a fiú Mikadot. A lányok válaszul a kezébe nyomták Sheila lovának és Cocktailnek a szárát és elügettek.
-Mi a... ?- kezdte Mark, majd megcsóválva a fejét elharapta a mondatot. Hamiskás mosollyal figyelte Jennyt és Samanthát, amint vágtába ugratták a lovakat és megindultak az elszabadult kanca után.
Samantha egyre gyorsította lova lépteit, majd egszer csak leült nyeregben, és vágtába ugratta Piskótát. Behunyta a szemét, és élvezte a száguldást. Fülében lova patadobogása mennydörgéssé változtak, szíve a patadobbanásokkal egyidőben ütötte ütemét.
-Juhú!- kiáltotta Jenny, akit szintén elragadhatott a csodálatos élmény. Ez rádöbbentette Samanthát, hogy miért is indultak, így kinyitotta a szemeit és összeszedte a lovát. Sherry és Piskóta fej-fej mellett vágtattak, lovasaik egymásra mosolyogtak.
-Ott van a ló! Meg Emily is...- szólalt meg hirtelen Sam, egy távoli szürke pontra mutatva. Egy kicsivel messzebb Emily össze-vissza vágtatva szólongatta Sissyt. Nagy valószínűséggel ő még nem látta meg Sissyt.
-Szólnunk kéne neki, nem gondolod?- ráncolta az orrát Jenny, mire vörös barátnője rábólintott.
-Emily Kingstone! Emilyyy!- ügettek a lány felé.
-Ti mindenbe beleütitek az orrotokat?- fintorgott Emy és hátradobta szőke haját. Nem kiabált, szinte suttogott, és csak ők hallhatták. Szavait mintha késsel hegyezték volna ki, olyan élesen csengtek.
-Csak segíteni akartunk- vicsorgott Jennifer - de ha gondolod, nem mondjuk el, hogy láttuk Sissyt.
-Sissyt?!- kapta fel a fejét a szőke lány, de a két barátnő már el is ügetett onnan. Így hát nem tehetett mást, mint követni őket. Vádlijával megszorította Hencegő hulámzó oldalát és Samantha és Jenny után vágtatott. Amint melléjük ért, már meg is látta barátnője szabadon fel-le vágtázó szürkéjét.
Emily ekkor elvágtatott mellettük, hogy ő kapja el gyorsabban Sissyt. Smanatha és Jennifer összenéztek, majd ők is gyors vágtában közelitették meg a szürke lovat. Ám ekkor Sissy kiugrott a magas fűből, arébb vágtatott pár métert, és megállt az erdő szélét jelentő fák között.
-Emily! Ezzel nem megyünk semire...!- kezdte Samantha, lefékezve a tajtékban úszó Piskótát -Fogjunk össze. Legalább annyi időre, hogy elkapjuk a lovat!
Jenny Asalel bőszen bólogatott, és ő is megállitotta a tarka Sherryt. Emily idegesen dobálta szőke haját, és a többi táborozó felé pislantgatott. A többiek jó messzire voltak, alakjuk eltörpült, de azt tisztán látták, hogy Cecily már ül, és a köré gyűlt tömeg a lovát maga után húzva lézengett.
A szőke lány még egy kicsit hezitált, majd csendben bólintott.
-Keritsük be! -javasolta Jennifer. Emily gőgösen felhúzta az orrát, de Sam pillantását észrevéve megemberelte magát, és ismét bólintott egyet.
A három lány lépésben elindult halkan az erdőszélen ácsorgó Sissy felé. Emily a ló mögé léptetett, Samantha jobb, Jenny bal oldalról közelitette meg. Félelmük alaptalannak bizonyult, a szürke kanca békésen álldogálva hagyta, hogy Samantha elkapja a szabadon csüngő kantárszárat. Leugrott Piskóta nyergéből, és a két ló szárát szorosan fogva csititgatta Sissyt. Mikor eléggé megnyugodott, mindannyian elindultak a táborozók felé. Jennifer és Emily lóháton, Samantha pedig gyalog, Sissyt és Piskótát vezetve. Mikor visszatértek, mindenki örömmel fogadta őket, még Selenától is kaptak pár elismerő szót és -pillantást. Egyedül Cecily nem mondott köszönetet, csak állt, fájdalmas képpel, és szó nélkül kikapta a lova szárait Samantha kezéből.
-Hát ez meg hogy sikerült neked?- kérdezte őszinte csodálattal Mark, és lova, Mikado nyergéből megpaskolta Piskótát. Emily dühösen rugott arrébb egy követ.
-Nem közösen csináltuk..?- sziszegte úgy, hogy csak Sam hallja. A lány úgy döntött, figyelmen kivül hagyja a lakklibát, hagy mérgelődjön még egy kicsit, és visszaült a pej lova hátára.
-Nos, most, hogy mindenki megvan, ennyi izgalom után, javaslom, hogy folytassuk a lovaglást, és élvezzük!- szólt közbe a táborvezető, Selena Blu, az élvezzük szót kihangsúlyozva.
Helyeslő moraj futott végig a tömegen, és mindenki felszállt a lovára. Miután a lovasok, Mark Mikadon, Jennifer Sherryn, Sheila az alacsony pejen, Cecily Sissyn, Emily Hencegőn, Selena Cocktailon, Samantha pedig Piskótán, elhelyezkedtek a nyeregben, beállitották a kengyelt, elindulhattak.
Egyes sorban haladtak, Selena vezetésével. A lovasok vidáman beszélgettek egymással a tereplovaglás alatt. A kora délutáni nap melegen sütötte a lovasokat, paták koppantak, néha egy-egy ág reccsent és a madarak vidáman daloltak, csiviteltek az ágak tetején. A következő másfél órában Samantha őszintén boldog volt, ennek hatására Piskóta is vidáman kapkodta patáit. A lovaglás második fele nagyon kellemesen telt.
|